Kalandvágyam...
Kalandvágy nem fűtött sosem
szerettem az otthon melegét.
Sosem vágytam messzi tájra,
nem ettem utazók kenyerét.
Elnéztem néha a messzeségbe
ameddig a szem ellát,
elég volt azt tudni nékem
azon túl ott a nagy világ.
Esténként a csillagfényes
égre nézve elkapott
kalandvágyam elrepített
megkerültem a napot.
Megint esik februárban...
Esik, megint esik odakint.
Eső esik és nem hó!
Kutya ette meg a telet
ami idén nem is volt.
Eresz alján nem nőtt jégcsap
hócsata is elmaradt.
Hóember a házunk előtt
nem várhatta a tavaszt.
Nem ázott át bundás csizmám
ami nékem sosem volt
nyakig érő hóban járva
abból idén kevés volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése