Felállok,az ablakhoz sétálok.
Lenézek a nyüzsgő lüktető utcára.
Emberek sietnek ,szótlan komorsággal
legtöbbjük arcán a világ fájdalmával.
Autók okádnak füstöt és hangot
dudálnak gangokra erős visszhangot.
Kapualjban szemben mint szerelmes gerlepár
két vékony legényke "turbékolva" áll.
Melegek mint e nyári délután
nem zavarja őket betévedt pillantás.
Bűzét nem érzik a dohos penésznek
macskahúgyszagú fülledt sötétségben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése