Futottam...



Futottam! 
Csak úgy futottam.
Nem kergetett senki
s mégis futottam.
Nem az emlékek elől
vagy a jövőt hajszolva,
futottam - engedve 
egy kósza gondolatnak.

Futottam az élményért
lábam fájdalmáért.
Futottam a tüdőm szaggató
oxigén hiányért.
Nem futottam sokat
cirka ötszáz métert.
Évek óta nem éreztem
ily "marhaságra" kényszert.

Bevallom itt versem 
leges legvégén,
kellemesen meglepett 
egy vérpezsdítő érzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése