Cím nélkül...



Korral együtt nem lettem bölcsebb,
se okosabb.
Maradtam az ki mindig voltam,
legbelül ifjú önmagam.
Nem tekintek vissza úgy a múltra,
miként apáink tették egykoron.
Jövőm se látom oly biztatónak
ahogy gyerekként bennem tündökölt.
Van meséje életemnek,
az már delén túljutott.
Elmesélni unokáknak,
azok híján nem tudom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése