Vénséges fák alatt...

Vigyázok könnyem ne lássa más
erdőben sétálva száz kismadár.
Szomorú kedvem elfújja szél,
mikor a réten arcomhoz ér.
Borús a gondolat odébb szalad,
elviszi messze apró patak.
Felvidít ezernyi csodája
természet szépséges varázsa.
Feledek minden bajt,gondomat,
sétálok vénséges fák alatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése