Élünk...?


Vagyunk ez időben, 
múltban nem voltunk. 
Jövőben lenni, 
nem ez a sorsunk. 

Élünk a mának, 
hisszük a jövőnek. 
Múltját fürkésszük 
a megélt időknek. 

Mérjük múlását 
a pergő perceknek. 
Hisszük magunkat 
időtlen embernek. 

Rabok vagyunk pedig. 
Az időnek foglyai. 
Kimért életünknek 
apró kis urai.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése