Végtelen csendben
csillagok ragyognak,
álmaim falak közt
éberen csapongnak.
Körbejárnak mindent
pókhálót, repedést
hajópadlón átfutó
rég elhalt reccsenést.
Csillagok fényét
követve kiszöknek,
hideg végtelenbe
boldogan köröznek.
Álmatlan sötétség
pihenni nem enged,
függönynek résein
csillagok belesnek.
Álmaim követve
ablakot nyitok
lelkemet kitárva
utánuk indulok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése