Tea délután...



Dér hidege csíp most 
november idején
varjak uralta komor,
szürkeség közepén.
Kályhában pattog
keményfa lángja,
magányom fojtom
gőzölgő teába.
No meg egy könyvből
igyekszem lelkesen,
érezve érteni
a legszebb verseket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése