Szüleimnek gyermekeként születtem meg régen.
Szigetközi kis faluban élhettem négy évet.
Kis városba költöztünk ,magas panel házba.
Ott nyílt szemem először rá, kerek nagyvilágra.
Szüleimnek szüléihez nyáron visszatérve ,
önfeledten játszadozva tanított az élet.
Szabadon kószálhattam erdőn, mezőn, réten..
Fürödhettem a Dunának hideg, friss vizében.
Horgász bottal a kezemben, holtág partján állva,
lógattam a kukacomat dörgicsére várva.
Kavicsbánya mély vizének szélén békát fogtam.
Panelházunk szobájában léggyel jól tartottam.
Iskolából elballagva egy másikba is jártam.
Nagyvárosban három évig kolesz ágyon háltam.
Máig tartó barátságok ott születtek lassan.
Erejükből nem veszítve halálunkig hatnak.
Kilépve az ÉLET-be,csupa nagy betűvel.
Ott dolgozom azóta hol kezdőként beléptem.
Nem bántam meg sohasem egyetlen egy percét
megtaláltam életemnek kincseit ,értelmét.
Ezidáig"szerelemmel" teszem még a dolgom.
Feleségem két gyermekem, kutya is vár otthon.
dörgicse---->vágó durbincs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése