Cím nélküli vers...

I.

Csend kell most, néma hallgatás,

gondolat tisztán mi magába zár.

Üresség, szavaktól mentes.

Szívem dobbanása fülembe csengjen.

Ritmusa adja alapját egy újnak,

holnapból született átélhető múltnak.


II.

Szétszakadt én..sötétség.
Kezdet és vég egybeért.
Ami volt az múlt marad,
ezer darabra hasadt.
Eltűnt a fény, nyugalom,
lelkem egyedül bolyong.