Rábámulok vadludakra,
égen húznak ék alakban.
Ködpaplanra amint lassan,
előkúszik vastagodva.
Beborítva kint a tájat,
takarva a vadlibákat.
Csodálkozva nézem télen,
etetőn a cinegéket
veszekedve, civakodva,
torzsalkodnak éhgyomorra.
Jön a csuszka, nagy goromba,
csőrét csapja balra-jobbra
5-6 szemet összeszedve
gyorsan rebben el messzebbre.
Juharfának közelében,
lombkorona tetejében,
sok-sok méhnek apró szárnya
zümmög bele a világba.
Éltetve a tavasz jöttét,
ébredj élet, ezt zümmögték.
Első versem...ami inkább három versike egybe gyúrva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése