A puszta közepén,
csak a szél zenél.
Nyugalmam keresem,
télvíz idején.
A fagyott tájon,
nem barangol senki.
Lelkem nyugalmát,
nem zavarja semmi.
Egy kis madárka,
csendes csippantása,
visszarántja lelkem,
a jéghideg világba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése